JÁTÉKSZABÁLYOK

 

 

 

 

 

AMIT A KAPUSOKNAK FELTÉTLENÜL TUDNIUK KELL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette Sugár Tímea

2020. április

Minden jog fenntartva

 

 

 

TARTALOM

 

1.    alapfogalmak

2.    pálya méretei, vonalak

3.    kapu

4.    mez

5.    kapuelőtérben a kapus mozgástere

6.    játékvezető játékba avatkozása

7.    hetes

8.    négyes

9.    fejlövés

10.  kapusból mezőny

11.  kidobás

12.  mikor van kidobás

13.  gól

14.  szabaddobás, bedobás

15.  mezőnyjátékosok hatoson belüli mozgástere

16.  záró jelzés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BEVEZETÉS

 

A kézilabdát, ezt a szép játékot szabályok nélkül nem lehet játszani, hiszen testek egymásnak feszülésével jutunk el a végső eredményhez. Így az ismeretek betartása elengedhetetlen feltétele az élvezetes, önfeledt és biztonságos játékhoz.

A kapuba állás első alapfeltétele lenne a szabályok ismerete, hiszen kapaszkodóvá válhat a környezet biztos ismerete a magabiztos mozgáshoz. Egy társasjátékot sem lehet élvezetesen lejátszani, ha a szabályok nem ismertek vagy nincsenek letisztázva. Veszekedésbe és káoszba torkolhat, ami a játék iránti érdeklődés elvesztését okozhatja.

A játékszabályok ismerete azért is fontos tényezője a játéknak, mert aki a birtokában van ezen ismereteknek, sokat lendíthet a csapatán, ami gólokban is megmutatkozhat, így a végső kimenetel befolyásoló tényezőjévé válhat. Az ismeretek hiánya pedig fordított előjelűvé alakíthatja a játékot.

Mielőtt ifjanti tehetségek a rendes kézilabda pálya területére lépnének, kisebb területen, kisebb kapuval ismerkednek a sport szépségeivel. Ez a könyv viszont a kézilabda pályával ( 20x40-es ) és annak szabályaival foglalkozik, hiszen mindenki felnő egyszer és arra vágyik, hogy a mostani nagyok között pattogtassa a labdát, de ekkor már rendelkeznie kell minden információval, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen és rég várt ismerősként fogadja be a pálya adottságait.

Így a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány kiragadott, képekkel illusztrált játékszabály a kapusokra vonatkozóan, amiket feltétlenül ismerniük kell a játékhoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.    ALAPFOGALMAK

 

Először tisztában kell lennünk az alapfogalmakkal, úgymint a versenyhely, játéktér, pálya és a kapuelőtér megnevezésekkel.

A versenyhely a legtágabb fogalom, hiszen magába foglalja a játéktér és annak közvetlen környezetét, a kispadokat és a zsűri asztal területét is.

A játéktér más néven a pálya, az ahol a játék folyik, vagyis a két kapuelőtér, ami a hatoson belüli terület és a mezőny területe.

A kapuelőtér a kapus területe, ahol korlátlanul mozoghat. A területre való belépés minden mezőnyjátékos számára büntetetést von maga után.

A kapuelőtérhez tartoznak a határoló vonalak, vagyis az alapvonal és a hatos vonal, ami közrefogja ezt a területet. Így mindegyik vonal valamelyik területhez tartozik, és nem lóg ki a játékra megadott lehetőségeken túl.

 

 

 

 

2.    PÁLYA MÉRETEI, VONALAK

 

A megnevezésekkel már tisztában vagyunk, de még nem ismerjük a pálya, illetve a vonalak méreteit.

A pálya 40x20 méter, ahol a hosszabbik oldalt oldalvonalaknak a rövidebbik oldalt alapvonalaknak nevezzük. Az alapvonaltól 6 méterre találjuk a hatos vonalat, 9 méterre a kilences vonalat. A hatos vonalat folytonos vonal jelzi, amit kapuelőtér vonalnak is hívunk, míg a kilences vonalat szaggatottnak, így is találjuk meg a pályán, ahol látjuk, hogy 15 centiméter vonalat 15 centiméter szünet követ. Ha jól körbenézünk a játéktéren, még egy pár vonalat felfedezhetünk. Ezek a négyes vonal, más néven kapushatároló-vonal, mint a neve is mondja az alapvonaltól 4 méterre található meg, még a kapuelőtéren belül, ennek a vonalnak is a hossza 15 centiméter. A hetes vonalat, amit büntető vonalnak is nevezünk, 7 méterre található az alapvonaltól és párhuzamosan fut vele, hossza 1 méter. A következő és egyben az utolsó vonalfajta, amit még nem tisztáztunk, az a gólvonal, ami az alapvonalon a két kapufa között helyezkedik el. Ez az egyetlen olyan vonal, aminek a szélessége eltér a többitől, mivel 8 cm a többi 5 cm-es vonalakkal szemben.

A gólvonal hosszát a kapu témakörében fogjuk átbeszélni.

 Nagyon száraznak hangzik, de a játék paramétereinek elsajátításához elengedhetetlen, hogy a határok ismerete a tudásunk birtokában legyenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.    KAPU

 

A saját ketrecünk lesz a következő ismerkedési pontunk, hiszen a legjobb barátunk lesz a védésünk során.

2x3 méter, vagyis 6 m2 felület, és amit tiszta védési felületnek tekinthetünk. Azonban csak ez a terület az, amit kapunak nevezünk?

Jól gondoljátok nem, mert a kapu tényleges mérete 2,08x3,16 méter. Hiszen a kapuhoz kapufa is tartozik,tehát amikor kapuról beszélünk, a kapusfa méretét is ismernünk kell. 

A kapufa nagysága megegyezik a gólvonal nagyságával, tehát 8 cm, ami azt jelenti, hogy 3 cm belóg az alapvonal vonalához képest a pályára. A kapufát jól kell látni, ezért mindig két szín határozza meg és váltva vannak a kapufára felfestve 20 cm-ként. Kivételt képez ez alól a keresztgerenda, ahol a kapufa szélességével megnövekedett rész a színezett csík.

A előző részben felvetődött, hogy a gólvonal milyen hosszú és, már tudjuk  is a választ rá, 3 méter.

 

 

 

 

 

 

4.    MEZ

 

Azt hogy más szabályok vonatkoznak ránk, nem csak abból lehet kikövetkeztetni, hogy külön játékterületünk van és kézzel és lábbal hadakozhatunk a felénk tartó labdákkal, hanem a mez színéből is. Ruházatunknak, mezünknek is mindenkitől eltérőnek kell lennie, hiszen különböznünk kell a játéktéren tartózkodóktól. Még a bíró is alkalmazkodik a mi öltözékünkhöz a megfelelő színű ruházat felvételével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.    A KAPUS MOZGÁSTERE A KAPUELŐTEÉRBEN

 

Kezdünk érdekesebb területekre evezni. A kapuelőtérben korlátlanul lehet mozogni, labdavezetési szabály nincsen érvényben. A szabály adta lehetőség, hogy bármikor, bárhogyan, bármilyen testrésszel a labdához lehet érni. De ez az állítás így ebben a formában nem igaz, mert van egy fontos kivétel, amit a nagy szabadságban sem szabad elfelejteni, ez pedig, ha a labda a mezőny felé halad vagy a hatoson belül a hatos vonal közelében megáll, ilyenkor a kapus lábbal nem érhet hozzá. Viszont utána vetődhet, megfoghatja vagy elütheti, de a láb nem nézhet előre a mezőny felé.

 

 

 EZ A MOZDULAT TILOS!

 

 

6.    A JÁTÉKVEZETŐ JÁTÉKBAAVATKOZÁSA

 

Előfordulhat, hogy a játékvezető elhelyezkedése és a labda pattanása egyszerre egy időben ugyan ott van, így elkerülhetetlen a játékvezető játékba avatkozása. A kérdés az, hogy ez az esemény hol történik.

A játékvezető a pálya része és így is kell alkalmazkodnia a kialakult szituációhoz. Így ha a játéktéren történik, megy tovább a játék, mintha semmi különös nem történt volna. De abban az esetben, ha mindez az oldalvonalon vagy alapvonalon kívül történik, akkor a labda játékon kívül került így a szabályoknak megfelelően bedobással illetve kidobással folytatódik a mérkőzés.

 

 

 

MEGY TOVÁBB A JÁTÉK

1. HETES

 

A hetes érdekes játékhelyzet a mérkőzés menete alatt. Mindkét félnek, a védőnek és a dobónak is több szabálynak kell megfelelnie a végrehajtás minősége mellett. Természetesen itt most két olyan szabállyal foglalkozunk, melyek a kapusokra vonatkoznak.

Az egyik a kapus cseréje, hiszen azt tudjuk, hogy a kapus csere kötetlen az edzőnek mindig van lehetősége a kapus személyének változtatására, de itt megint találkozunk egy akadállyal, hogy a bármikor erre nem vonatkozik.

Egészen addig a pontig engedélyezett a kapuscsere, amíg a végrehajtó játékos nem áll készen a dobásra.

A másik szabállyal a 4-es vonalnál foglalkozok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.    NÉGYES

 

 

A másik kérdéskör, amit fel kell vázolnom, hogy a 4-es vonalnak mi is a szerepe. Az egyetlen vonal, ami a hatoson belül található, ám sok emberben fekete lyukként tátong a szerepköre. Mire is jó az a kicsi 15 cm-es vonalka és miért nevezik kapushatárvonalnak? Ebben a részben kapjuk meg a választ, ugyanis a hetes védése közben jut szerephez. Mint a neve is mutatja, a kapust határolja be, vagyis a mozgásterületét szűkíti le. Ez az a vonal, amit a kapusnak nem szabad átlépnie a hetes elvégzése előtt, vagyis addig, amíg a dobó játékos kezét el nem hagyja a labda. Amit nem lehet: átugorni a vonalat egyik lábbal, átlépni a mezőnyjátékos felé. Amit pedig lehet: egyik lábbal rálépni a vonalra vagy mögötte elhelyezkedni, illetve másik lábát, kezeit a vonal felet átlendíteni.

 

 SZABÁLYTALAN!

 

9.    FEJLŐVÉS

 

A kapus poszthoz hozzátartozik a fejlövés is, de a szabályok rögzítik az egészség védelmét, ezért nem lehet lábbal előrefelé menni a mezőny felé. A kapus fejlövését legtöbb esetben kötelező rosszként értelmezik, de van olyan szituáció, amikor a bírók kezében lehetőség van a szankcióra, mert, ha a kapus nem végzett helyváltoztatást, és így lövik fejbe a szabály egyértelműen kimondja a kapus védelmét. Ez az állapot, amikor a kapusnak vagy meg kell állnia vagy már nincsen lehetősége helyet változtatni. A legnagyobb esélye erre a szél védésénél illetve a hetes pozíciójából van. De tudjuk-e mi a különbség a helyzetváltoztatás és helyváltoztatás között?

A helyzetváltoztatásnak nevezzük, amikor a kapus a kezét lábát mozgatja, de nagy irányú elmozdulást nem hajt végre, többnyire rögzített az állapota, pozíciója nem változik meg. Helyváltoztatás pedig, amikor oldalirányban ellép, elugrik, felugrik vagy lesüllyed, egyértelmű mozgást végez és a pozíciója is megváltozik.

 

 HELYVÁLTOZTATÁS

 

 

10.  KAPUSBÓL MEZŐNY

 

A kapus abban a kivételes lehetőségben van, hogy ha akarja, mezőnyjátékossá változtathatja magát, ami azt jelenti, hogy kijöhet a hatoson kívülre, de tudnia kell, hogy ebben a pillanatban elveszíti védettségét és a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá is. Ehhez kapcsolódik pár olyan szabály, amit jó tudni, mert a védés során természetessé kell, hogy váljon. Átléphet, kifuthat a hatoson keresztül, de labdavezetéssel már ezt nem teheti meg. A kint kapott labdád, hogy ismét védettségben legyen, nem viheti vissza, de labda nélkül minden további nélkül visszamehet. Mint ahogy az előbbiekben már volt róla szó a hatoson belül guruló vagy álló labda a kapusé, más nem érhet hozzá. De a pattogó, repülő labda a kapuelőtér felett bárkié lehet, ami fordítva is igaz. A mezőnyben guruló vagy álló labdát a kapus a kapuelőtérből nem foghatja meg, de a pattogó, repülő labdát igen, mindenféle szabálytalankodás nélkül. Ezek a szabályok fontos alappillérei a kapus szerepkörének, aminek ismerete nemcsak elengedhetetlen, hanem szerves része a játék menetének.

A kapuelőtér elhagyását jelenti és mezőnyjátékossá válását a kapus számára, ha bármelyik testrészével érinti a talajt a kapuelőtérvonalon kívül.

A kapus mezőnybe történő kifutását követően az induló ellenfél játékosával történő ütközés piros lapos büntetést eredményez a kapus számára. Kicsi érintkezéskor már nem vonatkozik ez a szabály a hálóőrre. Cserepadról visszafutó kapus és induló játékos ütközésekor a két mezőnyjátékosnak megfelelő szabályok vonatkoznak mindkét játékosokra. 

 

 

    

 

     

 

11.  KIDOBÁS

 

Labdajátékon kívül van, ha a kapus birtokolja a labdát és kidobással kell folytatódnia a meccsnek. A kidobást csak akkor lehet végrehajtottnak tekinteni, ha áthaladt a kapuelőtér vonalon minden más esetben a labda továbbra is játékon kívül van. Nagyon fontos ennek az ismerete, mert innentől kezdve a kapusoknak nagy kő gurulhat le a szívéről, hiszen ebből a helyzetből nem lehet öngólt dobni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.  MIKOR VAN KIDOBÁS

 

Azt már tudjuk, hogy kidobásból nem tudunk gólt dobni saját magunknak, de mikor is van kidobás? Ez a következő kardinális kérdésünk. Védés után nem minden esetben jövünk mi kidobással, mert hiszen először meg kell várni a labda útját, hogy hová is kerül. A legjobb eset, ha a hatoson belül össze tudjuk szedni a labdát vagy az alapvonalon kívülre tudjuk juttatni, mert ebben az esetben kidobás van. Ha oldalvonalon megy ki, az ellenfél jön bedobással, ha a mezőnybe pattan a labda, az a csapat hozhatja játékba, aki először megszerzi.

Kidobásnál már tudjuk, hogy a kapuelőtér vonalán a labdának át kell haladnia, hogy a feladatot elvégzettnek tekintsék. Ezen felül nincs korlátozva, hogy két lábbal vagy egy lábbal álljon valaki a talajon, sőt a levegőből is el lehet végezni a kidobást. A lényeg, hogy be kell lépni a kapuelőtérbe és a hatoson kívüli területet nem szabad érinteni. Ez után harcba is hozhatjuk a többieket.

Addig, amíg a bíró nem sípol, korlátlan idő áll rendelkezésre a kidobáshoz a figyelmeztetés utána már csak 3 másodperc. 

SZABAD

         

      

NEM SZABAD

           

                            

1. GÓL

 

Lényeges eleméhez érkeztünk a könyvünknek. Ugyanis ha nincs a birtokunkban a gól fogalma, vitába keveredhetünk egy téves gól, vagy védés esetében. Érvényes a gól, ha a labda teljes terjedelemmel áthalad a gólvonalon. Ebben az esetben ítélhetnek gólt a játékvezetők. Ha a labda a vonal felett van, még nem érte el a megadott paramétert, így a gól nem érvényes.

A gól megítélésnél még fontos tudni, hogy a végét jelző duda esetében akkor gól, ha a hangjelzésig teljes terjedelemmel áthalad a gólvonalon.

Szabaddobásnál és büntetődobás elvégzésére a játékvezető dönthet időntúli végrehajtására, ezt a teljes játékidő letelte után hajtja végre a játékos.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.  SZABADDOBÁS, BEDOBÁS

 

 

Végül, de nem utolsó sorban a szabaddobás és bedobás témakörével foglalkozok. Igaz, hogy ezek nem a kapusok profiljai közé tartoznak, de ismerniük kell, hiszen aktív részvevőként sok esetben ők végzik el a hatos közelében a dobásokat. Ezeknek a dobásfajtáknak az elvégzése abban tér el a kidobástól, hogy az egyik lábnak mindig rögzítve kell lennie, illetve bedobáskor a vonalon kell elhelyezkednie. Végrehajtásnál a labdát dobni kell, nem pedig átadni. Nem kötelező a sípszót megvárni, de ha mégis elhangzik, három másodperc marad a labda eldobására.

Az elmondottak mindhárom dobásfajtára érvényesek, de még nem említettem a legfontosabb különbséget, vagyis az elvégezendő hely szerinti megosztást. Kidobást mindig a hatoson belülről lehet elvégezni és csak a kapus jogosult rá. A szabaddobást bárki elvégezheti így egyértelmű, hogy csak is hatoson kívülről lehet végrehajtani úgymint a bedobást is, de ennek elvégzése az oldalvonalhoz van kötve az által, hogy rá kell lépni.

A kapusnak mindig figyelni kell, hogy kidobással vagy szabaddobással indítja el a csapatát egy bírói ítélet után. Ugyanis szabaddobást alkalmaz, mikor az ellenfél a hatoson kívül szabálytalankodik, és kidobást, ha mindez a hatoson belül történik.

 

 

 

 

 

15.  A MEZŐNYJÁTÉKOSOK HATOSON BELÜLI MOZGÁSTERE

 

Még ha szorosan nem, de mégis a kapus témaköréhez tartozó szituációval fogok foglalkozni. Ez pedig nem más, mint a mezőnyjátékosok hatoson belüli mozgástere. Azért érintjük ezt a témakört, mert a kapusnak tisztában kell lennie a vele szemben támadó játékos lehetőségeivel, szabály adta kereteken belüli mozgásterületével. Mert csak így fogja tudni a későbbiekben kiszámítani saját mozgásának a területeit. A mezőnyjátékos nem sétálhat be a hatoson belülre, nem érintheti meg a hatos vonalat, kizárólag akkor, amikor az ellőtt labda után leérkezik. A játékosnak még a hatos felett végzett repülőfázis közben kell ellőnie a labdát, mert a leérkezéssel megváltozik a lövés lehetősége, ezért a kézilabdában ez nem megengedett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. ZÁRÓJELZÉS

Lényeges információ, hogy pontosan mikor is van vége a mérkőzésnek. Amikor a zárójelszó elhangzik a mérkőzés véget ér. Így az utána történtek már nem befolyásolják a mérkőzés kimenetelét.  Így a jelzés után a hálóba került labda már nem számít gólnak. Van olykor, hogy a zárójelszót az eredményjelző adja ki és utána hangzik fel a három sípszó, de ez már mint formaság jelenik meg a kézilabdában a gépi hang adja pontos mércét. A záró jelzés elhangzása után van lehetőség időntúli szabaddobásra és büntetődobásra, ha a játékvezető így dönt. Ennek elvégzése után van vége a mérkőzésnek.

 

 

 

                   

 

 

 

 

17.  ÖSSZEFOGLALÓ

 

Láthatjuk, hogy néhány kiragadott szabály is sok összetevőből áll, és egyik sem lehet meg a másik ismerete nélkül. Képet kaphattunk arról, hogy a kapus mozgása habár kötetlennek tekinthető, a hatoson belül mégis szabályozott, amelynek betartása rendkívül fontos. Gondolok a kidobás gyors elvégzésének lehetőségeire vagy a láb használatának a korlátaira.

Megismerkedtünk saját magánterületünkkel, hiszen a kapuelőtér, ami a kaput is magába foglalja, a kapus felség területe, ő egyeduralkodó ezen a területen.

Most már számokban is ismerjük a ránk bízott területet és azokat a kiváltságos szabályokat, amik csak ránk, kapusokra vonatkoznak, ebből is látható kiemelt szerepünk, a mezőnyjátékosoktól eltérő feladataink és szerepeink, melyek a pályán várnak minket.

Ennek a tudásnak a birtokában sokkal magabiztosabban és fegyelmezettebben tudunk mozogni és közlekedni a játéktéren és nem utolsó sorban a szabályok pontos ismeretével, majd gyors felismerésével gólokhoz juttathatjuk csapatunkat pl. egy gyors, jó helyről elvégzett szabaddobással vagy kidobással. Végül is ez a játék lényegeJ 

 

Képeket készítette: Horváth Gyula

Képeken láthatóak: Szikora Melinda, Cziráky Fanni, Trimmel Brigitta

Lektorálta: Babiczky Tibor, Marosi Nóra

Írta: Sugár Tímea