KAPUS STATISZTIKA

KÜLÖNBÖZŐ KAPUS STATISZTIKÁK ÖSZZEHASONLÍTÁSA

Írta: Sugár Tímea

2020. március – április

1. BEVEZETÉS

A témakör amivel foglalkozni fogok az a kapus statisztika. Ez igazából nagyon sok rétű tudd lenni, így leszűkítem kimondottan a mérkőzés végi kapus statisztikára, amiből a kapusok teljes mérkőzésre vetített teljesítményét állapítják meg. A statisztika nagyon fontos eleme a kézilabdának és azon belül a kapusoknak is, hiszen a teljesítmény megítélése alapvetően szubjektív. Hiszen nem órával harcol vagy egy másik versenyzőnek a legyőzésére törekszik, ahol egyértelmű ki a jobb és ki milyen teljesítmény nyújt. Hanem állandóan változó és nem azonos feltételek alapján történik meg az összehasonlítás vagy az értékelés.

A statisztikának egy támpontot kellene jelenteni a teljesítmény értékelésében és nem az egyetlen mérőfokot. Nem mindegy, hogy honnan kapja a lövéseket a kapus és ezekről a területekről milyen arányban és milyen százalékkal történik meg a labda hárítása. Az is fontos tényező, hogy mikor van a védés. Fontos pillanatban vagy akkor, amikor a teher nem akkora. Amikor a kapus teljesítménye értékelésre kerül, számon vesszük a taktika betartása és be nem tartását is. Kicsit felvillantva észlelhető, hogy több tényező együttes értékelése szükséges ahhoz, hogy végül pontos képet kapjunk a kapus teljesítményéről.

Az én egyik végzetségem statisztikus és mindig is nagyon szerettem a számokat, ebből kifolyólag a statisztika számolását is. Hiszen a számok nem hazudnak, ezt elég hamar megtanultuk. Viszont az emberek igen. Egy teljesítményt valaki úgy szeretné megítélni, hogy nem minden befolyásoló tényezőt vessz figyelembe úgy a végeredmény valótlan lesz. Sajnos a jelen kézilabdában, ami kifelé közölnek a kapus statisztikájával kapcsolatosan EHF – IHF – TV – kommentátorok, azok nem a valós teljesítmény mutatják. Még nem találkoztam olyan kapusedzővel ( kivéve, akik a nemzetközi vagy szakszövetségben dolgoznak ) akik egyetértettek volna vele vagy használnák. Mert aki állt már kapuban az pontosan tudja, hogy mikor teljesít és mikor nem. Akkor hogyan lehetne a teljesítményt jobban mérni? Ami védés az számítson teljesítménynek, én ezt javasolom!

A következő fejezetnek a témája 6 különböző statisztikai irányvonal felvázolása, amivel az elmúlt harminc évben találkoztam. De még így sem lesz teljes az összehasonlító vizsgálat, de ezt kifejtem a következő részben.

2. HAT STATISZTIKAI ELMÉLET

Mielőtt nekifognék elmagyarázni a hat statisztikai irányelvet, segítségül készítettem egy táblázatot, hogy melyik elmélet szerint mi számít védésnek és mi nem.

Érdekes táblázat, azt mutatja be, hogy ki hogyan gondolkodik a kapus védés fogalmáról. Ebben a fejezetben ezt a táblázatot fogom végig venni és a következőben fogok példával és számokkal is alátámasztani és láthatóvá tenni, hogy a számok nem hazudnak, de az emberek nem megfelelő kezelésével más megítélésbe tudja tenni a kapust.

Az első: védés, utána kapus vagy csapata birtokában a labda. Egyértelmű, megtörténik a védés a kapus összetudja szedni a labdát és kidobással folytatódik a mérkőzés. Illetve ez kicsit már izgalmasabb, hogy megtörténik a védés a mezőnybe visszapattan a labda és a saját csapattársai szedik össze. Mind a hat statisztikánál egyértelműen védésnek írják be, nem is lehet kérdés.

A második: védés, utána az ellenfél birtokában a labda. Az előzőben leírtak szerint ugyan az a lövés, ugyan az a védés, ugyan oda pattan, de most nem a csapattárs áll ott, hanem az ellenfél. Ebben az esetben az EHF – TV, már nem számolja védésnek így a teljesítmény megítélésénél sem lesz feltűntetve. Minden ugyanaz, de más végkifejlet. Mi lehet az oka? Azt gondolják, hogy egy támadáson belül nem lehet többet akár hármat-négyet is védeni? Miért nem? A kapus dolga, hogy azt a labdát hárítsa ami kapura megy. Megtörténik és aztán azt mondják, hogy ez nem is volt védés, de ha azt a labdát nem fogja meg akkor gól. Ez így elég ellentétes az én megítélésem szerint. Vagy védés vagy gól ilyen egyszerű. Az ellenfél megpróbált gólt szerezni nem sikerült, de megpróbálhatja még egyszer ennyi történt. Az oldalvonalon kívülre került labdánál ugyan ez a felállás.

A közvetítések során egyre több lehetőség van mérni a labdák sebességét. 120 km/h körül érkeznek a labdák akár átlövéskor is. Ilyenkor több lehetőség van, hogy a labda energiáját elfojtsa a kapus, de nem minden helyzetben lehet ezt kivitelezni. Jön a labda, tizenegy méternél közelebbről, ez azért fontos, mert ez az észlelési távolság igazából minden, ami közelebbről kivéd a kapus az bravúr, az emberi test tudása szerint. Nagyon küzd a kapus és örül, hogy területbe beérkezet vagy éppen hozzá tudott érni a labdához, ami védést eredményez. Ekkor a kapusnak kellene valamit varázsolni, akár a fizikai törvényeket meghazudtolva, hogy értékeljék azt, amit tesz?

A harmadik: védés, utána szabaddobás. Ez egy nagyon izgalmas kérdés, hogy bele tartozik vagy nem. A hat statisztikai opcióból három védésnek számolja – három nem. Én magam is a nemek közé tartozom. Igaz nagyon sokat gondolkodtam rajta, hiszen van védés. De ami miatt a nem mellett döntöttem, hogy mikor van a védés. Hasonló, amikor szabálytalankodik a lövő játékos gólt dob, de mégsem gól, mert a játékvezető lefújja. Amikor szabaddobáshoz visszafújják a támadást két lehetőség van. Szabálytalanság megtörtént és utána történik meg a kapura lövés ez az előbb felvázolt esethez lehet hasonlítani. Így egyértelmű. A másik lehetősége és ez volt az, ami miatt elgondolkodtam, ha nem védte volna ki a kapus, akkor ebben az esetben gólt fújna a játékvezető. Ennek a megítélése nagyon nehéz és ahány ember annyi féle képen értelmezhetné. Viszont, ha minden esetben be lenne írva védésnek ugyan úgy nem lenne igazságos, mint a védést nem védésnek írni az előzőekben. Így én a nem mellett döntöttem és az aranyközép úton maradtam a statisztika kiszámolásánál.

A negyedik: védés, utána 7-s. A hat felvázolt statisztikai lapból csak az EHF – TV gondolja, hogy nem védés, amiért nem gólt, hanem 7-st fújnak. Nem dobta be, ezért kap még egy lehetőséget. Ha nem védte volna ki a kapus, akkor gól lett volna. Ismételten vagy védés vagy gól. Nincs másik lehetőség. Vagyis az EHF – TV szerint vagy gól vagy semmi.

Az ötödik: 7-s védés, utána kapus vagy csapata birtokába kerül a labda. Egyetértés van mindegyik statisztika szerint. Ez egyértelmű védés.

A hatodik: 7-s védés, utána az ellenfél birtokába kerül a labda. A másodiknál kifejtettem a nézőpontomat ezzel kapcsolatosan, itt is ezt gondolom. Sőt! Ez egy hetes, ahol két eredmény születhet vagy védés vagy gól, más nem.

A hetedik: 7-s kapufa, mellé. A hetes egy rögzítet lehetőség, ahol a mezőny és kapus farkasszemet néz egymással és senki nem zavarja őket a végkifejletben. Megy az egymással szembeni mindenféle hadviselés, hogy a másikat kizökkentse. A tv képernyőről nagyon sok minden nem olvasható le, ami ott bent a pályán folyik. A kicsi mozdulatok, az elterelések, az arckifejezések és az energiák, gondolatok áramlása. Ezért tartom rossz megközelítésnek, hogy ezt három statisztika nem a tényleges védések közé írtja. Azt mondják, hogy nincsen fizikai kontakt a labdával. Én kapus azt mondom nem is kell mindig és ezt a mondatot tudom, csak a kapusok fogják érteni. Vagy védés vagy gól lehet a hetes megítélése után, mert a semmi ne történt nehezen értelmezhető számomra.

A nyolcadik: lövés, kapufa vagy mellé a kapus kényszerítése miatt. Egy statisztika foglalkozik ezzel a témakörrel, mert nehezen megítélhető egy külső szem számára. A szakavatott szem az tudja, hogy a szélső azért lőtte mellé, mert már a kapus annyira nem hagyott helyet, hogy nem tudta jól befejezni a lövést. A kapufánál pedig ott volt a kapus, ha egy kicsit beljebb megy a labda akkor sem lett volna gól, mert a kapus ott volt. Ez az indok és én mint kapusedző ezeket a helyzetek kiemelem és dicséretben részesítem a kapust, de nem jelenítem meg külön a statisztikában.

Van még egy kilencedik pont is mely befolyásolja a végső százalékot, egyben a kapus teljesítményének a megítélését. Ez pedig az üres kapus gólok. Gondolkodás nélkül, automatikus a kapusnak írják be a gólt akkor is, amikor a kapus a pályán sincs vagy lehetősége sem nyílik rá, hogy védést kezdeményezzen. Lássuk be, ez csak megszokás, hiszen a kézilabdában elterjedt mondás, hogy gólt csak a kapus kaphatja. Itt a józan ész alapján mérlegre kellene tenni, hogy jogosan minősíti-e a kapust ebben az esetben a kapott gól. Milyen lehetőségek vannak? 1. A kapus a kispadon ül és várja, hogy valamennyik mezőnyjátékos lefusson. Miért a kapus kapja a gólt, amikor a pályán sincs? 2. A következő lehetőség a gól pillanatában történik meg a csere. A kapus már a pályán van, de nagyon messze a kaputól, hogy védést tudjon indítani. Ebben az esetben sem jogos a gólt kapusnak beírni. 3. A harmadik lehetőség megtörtént a csere, rohan vissza a kapuba, háttal van a labdának, hogy minél előbb a kapuelőtérbe érkezzen. Úton van a kapus, amikor a labda áthalad a gólvonalon. Itt sem tud játékba avatkozni a kapus, de lehetősége sincsen, saját hibáján kívül. Ez sem lehet, a kapus rovására írni. 4. A következő esetben a kapus beér a hatoson belüli területre, amikor a labda a kapu felé közeledik, de nem tudja felvenni a védési pozíciót. Mivel még közeledik a labda a kapu felé, amikor a kapus a kapuelőtérben érkezik, ezért ebben az esetben én már várom és lehetőséget látok rá, hogy a kapus a labdát kivédje. Így az üres kapura lőtt labdánál kizárólag ebben az esetben lehet a kapustól elvárni, hogy védje a kapuját. Ebből is érzékelhető, hogy sokkal több átláthatósággal kellene kezelni egy kapus védési hatékonyságának a kiszámolását.

Összegezve az EHF – TV méri a dicséretet a legszűkmarkúbban így a kapus teljesítménye, mivel nem védés alapján akarja mérni csak is fals eredmény jöhet ki. Az X4 túldicséri a kapust és szabaddobás és a kényszerítő mozgás bevételével a rendszere sokkal pozitívabb képet fest a teljesítményről. Az aranyközép útnak gondolom az én statisztikámat, mert védhető teljesítményen alapuló. A védés teljesítménynek számít bárhová is pattan a labda. Teljesítményt kell nyújtani ahhoz, hogy az ellenfél a megszokott támadási rendszeren kívül egy előnyösebb helyről próbálkozzon, ahol csak két eredmény születhet vagy az egyik vagy a másik nyer, mert itt ki a győztes utána, egyértelmű, kétségek nélkül.

Lehet nézegetni és még több variációt kialakítani a felsoroltakon kívül, de szerintem elég jól lefedik a lehetőségeket. De egyet még leírok amivel találkoztam pályafutásom alatt. A védés után 7-st ítéltek. Ahhoz, hogy ezt nekem védésnek könyveljék el ki kellett védenem a hetest. Ekkor két védés jelent meg a statisztikában, ha gól volt a hetes akkor pedig egy védés egy gól helyet csak egy gól. Ezt a részt már akkor nem értettem. Szerintem nem mindegy, hogy 50%-s a kapus védési hatékonysága van 0%. Csak két számot írtam le és óriási különbség, a következő fejezetben a százalékokról lesz szó.

3. SZÁZALÉKOK

Sok szó eset eddig a százalékokról, mint a statisztika mérőeszköze, de mit is takar igazán. Mikor veregetjük meg a kapus hátát és mikor kell jobb teljesítmény felé terelni őket.

Amikor meghatározzuk, hogy milyen százalékon elvárandó a kapus teljesítménye akkor annak az információnak is a birtokában kell lennünk, hogy melyik pozíciókból milyen arányban kapta a lövéseket.

Valamelyik oldal dominánsa válik akkor az elvárandó százaléknak is igazodnia a kell. Pár évvel ezelőtt, ahogyan a szélsők fejlődtek és a játékszabályok is egyre jobban védik a szélsőket igazodni kellett a százalékok meghatározásában is. Amikor én játszottam akkor még az átlövés és szél elvárandó százaléka az ötven százalék volt és a többi pozícióból a harminc százalék. Most ez úgy változott, hogy az átlövésnél még mindig tartjuk az ötven százalékot, de a szél és többi vonal lövés harminc százalék az elvárandó.

Sok átlövés és kevés vonal lövésnél az elvárandó meccs végi százalék magasabb, mint amikor kevés átlövés és sokk vonalról érkező lövés alacsonyabb az elvárandó százalék.

A mérkőzés végi teljesítmény értékelésnél mércét tud adni a százalék besorolása, de az előzőekben írtam, hogy ez csak egy információ, amit csak a többi teljesítményt meghatározó információval lehet együtt kezelni.

30% - kapus áll a kapuban

35% - átlag

40% - jó teljesítmény

45% - nagyon jó teljesítmény

50% - fantasztikus

Amikor döntően vonalról kap a kapus lövéseket akkor ez a meghatározás úgy változik, hogy az átlag teljesítmény 30% és minden értékelés csúszik egyet lejjebb.

Amikor értékelik, ítéletet mondanak a kapusokról sokszor elfeledkeznek a változókhoz igazítani a kapusokkal szembeni elvárásokat.

De hogyan is néznek ki ezek a számok egy tényleges mérkőzés elemzése után.

4. MÉRKŐZÉS STATISZTIKÁJA

Saját mérkőzésemre eset a választásom így az én teljesítményemet fogom összehasonlítani különböző nézőpontokból.

2005. május 22. EHF DÖNTŐ 2. mérkőzés SZÉKESFEHÉRVÁR – GYŐR

6 különböző statisztikai elmélet alapján vannak a százalékok kiszámítva az első félidő, a második félidő és a mérkőzés egészét nézve. Ugyan az a teljesítmény, lássuk hogyan lehet értékelni.

Az EHF – TV értékelése alapján a döntőben az első félidő fantasztikus, a második félidő átlagos és a teljes mérkőzésen jó teljesítményt nyújtottam. Az X4 értékelése szerint 72%, 56% és 62% , ez a HU-HA kategória. Az én statisztikám szerint 62%, 50% és 54% parádés teljesítmény és igazán fantasztikus! Ez a teljesítmény igazi értékmérője, mert a tényleges védéseket tünteti fel. Az EHF-TV százalékos számítása ezt a teljesítményt nyomja lefelé, a kapura érkező labdák számában is megmutatkozik. A különbség mindegyike védett labda, hiszen a góloknak mindig meg kell lennie.

A mérkőzésből számtalan példát lehetne felsorolni, de egyet elevenítenék fel a második félidő elején a második hetes szituációját. Hetes előtti helyzet védéssel fejeződőt be, ezért lett hetes a Győr csapatának. A hetest megfogtam, ekkor már két védésnél jártam ebben a szituációban. De kipattant és az ellenfél támadhatót, amit végül gólra váltott. Az én olvasatomban három lövés, két védés és egy gól, ami 66 %-s teljesítmény. EHF – TV statisztikája szerint egy gól, 0 %. Én nem szeretném elfelejteni azt az örömöt, amit a hetes védése okozott és elég nagy és fontos pillanatnak nevezném a mérkőzés során, amit szerintem mindig értékelni kellene.

Az egész kapus statisztikai bemutató végeredménye, hogy jó lenne a kapusokat a saját pályán elért teljesítményük alapján megítélni és nem az alapján, hogy ki mit tart védésnek vagy nem. A kapusoknak mindig is az lesz a feladata, hogy amelyik labda a kapu felé tart azt kivédje, ilyen egyszerűn.

Vissza a tanulmányokhoz