Győrffy Alexandra

gyorffy_szandra_sugarkapuskepzes.hu.JPGNév: Győrffy Alexandra

Születési hely: Budapest

Születési év: 1993.03.29.

Csapatai: Taksony SE, Tököl KSK, Érdi-VSE, Fehérvár KC, Eszterházy KFSC

Közös munka:  2013-2014 Fehérvár KC NB I. felnőtt

 

 

 

 

 

Szandi magáról

A kézilabdával már kisgyermekkoromban megismerkedtem, ugyanis édesanyám és édesapám is a sportág válogatottjai voltak, így mondhatni a „pálya szélén nőttem fel”. Engem is elvittek kézilabdázni 11 évesen, azért, hogy mozogjak, és megszeressem ezt a szép játékot. Itt még a mezőnyben, átlövőként gyakoroltam, hiszen a korosztályomban a magas, erős lányok közé tartoztam. Nem tetszett a dolog, és derékfájdalmaim is voltak így hamar feladtam. Úgy döntöttem, én nem akarom, hogy bármi közöm is legyen a kézilabdához, elég volt két kézilabdás a családban, én nem szeretném követni az útjukat. Mai eszemmel már tudom, hogy ez mekkora butaság volt. Az élet azonban gyakran megtréfál minket és úgy alakítja a dolgokat, hogy észre sem veszed, de pillanatok alatt minden a visszájára fordul.

Egy gimnáziumi kézilabdás háziversenyen több osztálytársammal úgy döntöttünk, hogy elindulunk és játszunk egy jót. Egyikünk sem állt a kapuban soha, így megbeszéltük, hogy majd váltogatjuk egymást. Én kezdtem és a játékot vezető testnevelő tanár úr szerint olyan ügyes voltam, hogy egyből szólt az iskolában a kézilabdaedző tanárnőnek, hogy megtalálta az iskolai csapat kapusát. Ez voltam én.

Nem volt más választásom, elkezdtem edzésre járni rendszeresen és játszottam a gimnáziumok közötti házi bajnokságban. Nevelőapám, Hoffman Pál, aki egykor a Fradi válogatott hálóőre volt, ekkor kezdte el a foglalkozást velem, mint kapussal. Mivel Tóth Éva tanárnő, az iskolai csapat edzője Taksonyban igazolt versenyző volt, így egyenes út vezetett az NB II­-es Taksony junior csapatába, ahol leigazoltak és a következő szezont végigvédtem. A csapat a bajnokság után megszűnt, így én továbbigazoltam a Tököl női kézilabda csapatába, ahol az első évben megnyertük a junior bajnokságot NB II­-ben. Ez eddigi életem egyik legszebb éve volt, mert amellett, hogy sikeresek voltunk, egy nagyon jó közösséget építettünk és szerettünk együtt lenni. A következő idényben kaptam egy lehetőséget és Érdre igazoltam. Az NB II junior után nagyon nagy váltás volt az NB I junior. Németh Helga volt az edzőm Érden, a kapusedzőm pedig Turkalya Katalin. Már magára a napi edzésre ráállni sem volt könnyű és akkor még nem említettem az alapozási időszakot. Két évet töltöttem Érden, az első évben kettős játékengedéllyel játszottam vissza Tökölre, ahol második helyezettek lettünk az NB II felnőtt bajnokságában és felkerültünk NB I/B­-be. A második évben az Érd is indított egy csapatot az NB II-ben, így ebben a szezonban három bajnokságban, két korosztályban is játszottam, NB I juniorban, NB I/B felnőttben és NB II felnőttben. Ebben a szezonban 52 mérkőzésen szerepeltem, nagyon élveztem, mindkét helyen, Érden és Tökölön is imádtam a közösséget, szerettem edzésre járni, velük dolgozni, játszani. Az NB II-­es bajnokságot megnyertük, nagyon boldog voltam.

Sajnos a junior korszakomnak 2013 májusában vége szakadt, és akkor kaptam a megkeresést Sugár Tímeától és a Székesfehérvártól. Rövid gondolkozást követően már Fehérváron edzettem és belekezdtem egy kőkemény munkába Susuval és a fehérvári csapattal. A szezonban a Tatabánya NB I/B­-s csapatában szerepeltem kettős játékengedéllyel, valamint, még ha rövid időre is, de álltam már a Fehérvár NB I­-es csapatának a kapujában. A 2014/2015­-ös szezonban a fehérvári klub kölcsönbe adott az NB I/B­-s egri csapatnak, akikkel a bajnokságban az 5. helyet szereztük meg. Úgy érzem, ebben az évben kapott sok játéklehetőségnek köszönhetően nagy lépést tettem a céljaim felé. Minden vágyam, hogy jó kapus legyek, amiért mindent megteszek.

Fontosnak tartom magamról elmondani, hogy a sport mellett mindig megkülönböztetett figyelmet szántam és szánok a tanulásra. Most végeztem a Károli Gáspár Református Egyetem magyar és kommunikáció szakos hallgatójaként, és szeptembertől mesterképzésre jelentkeztem az Eszterházy Károly Főiskola magyar­kommunikáció szakos tanári képzésére. Igényem a tanulás és hiszem, hogy a szellemi igénybevétel és gyarapodás pozitív hatással van a fizikai állapotra és fejlődésre, vagyis segít abban is, hogy jobb játékossá váljak.

Vissza a kapusokhoz